Régebben majdnem az összes női magazint megvettem hónap elején( tudom,felesleges pénzkidobás-többnyire ),mostanra azonban leredukáltam egyetlenre,mégpedig az ELLE-re.
Az 'előszót' mindig különösen nagy figyelemmel olvasom,és a mostani számban leírtakról mindenképpen írnom kell. Biztos ti is éreztétek már,hogy nem ebbe a korba valók vagytok. Nekem sokszor előjön ez az érzés. Persze nem vagyok skizo vagy ilyesmi,csupán azt gondolom, hogy-attól függetlenül,hogy szeretem a 21.századot:) -egy másik korban lehet,hogy jobban helyt tudnék állni. Na de itt az előszóból egy részlet:
"
Tárgy: helyreigazítási kérelem
Címzett: Élet, szigorúan nagybetűvel
Nem erről volt szó. Azt mondtad, vége a világ-, a hideg- meg a nemek közti háborúnak. Hogy vége a hardkór materializmusnak, és az emberek érzelmeket akarnak. Még a férfiak is. Én csodálkoztam és nem hittem neked (pedig épp tőled tanultam, hogy hallgassak a megérzéseimre...), de te fényes fotókat mutogattál, amelyeken büszke apukák morzsolták a könnyeiket a fiaik miatt, és marcona harcosok könnyeztek a filmvászon előtt. Tudhattam volna,hogy valami csalás van a dologban, mert egyébként olyan furcsák voltak az emberek. A régi képeken ünneplőben feszengett az egész család, éreztük, hogy ez egy nagy pillanat, itt meg minden pillanat egy nagy mosoly volt, és hétköznapinak tűntek az ünnepek. Na mindegy, az én hibám, belehúztál a csőbe. Már megint. (...)
"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése