2012. június 4., hétfő

borúra derű

utolsó bejegyzés : március 19.
hol is kezdjem... :-)
jelenleg egy depresszívebb időszakomat élem, köszönhetően a vizsgaidőszaknak és a szokásosnál feszítettebb tempójú félévnek ( kartörés, gyógytornára-járás, szaknyelvvizsga, szakdolgozat, szigorlatok... ).
és bár igyekszem továbbra is a lehető legpozitívabb maradni, néha mégis úgy érzem, egyedül vagyok. tudom, ez valahol igaz is, és azt is belátom, hogy nem várhatom el, a számomra fontos emberek mindig mellettem legyenek, hiszen mindenkinek megvan a maga gondja, de mégis...
ettől eltekintve jól alakultak a dolgaim, a fentebb említett események (eddig) mind sikerrel végződtek, és összességében tényleg nem lehet okom panaszra, talán ez is az, ami az tartja bennem a lelket.

végezetül posztolok néhány képet a gyönyörű alexa chungról :


2012. március 18., vasárnap

minden reggel egy lehetőség :-)

.

2012. március 17., szombat

az orsócsont ( radius ) törése

voltak ugyan nehéz pillanatok, de összességében ezt is pozitív élménynek könyvelem el. hogy miért ?
azért, mert nagyon sok kedves, segítőkész ember vesz körül, akik sokat segítettek a gyógyulásban, a zoknifelhúzástól a rántott hús felszeleteléséig. :) nem nagy dolog, tudom. vannak sokkal nagyobb problémák az életben, és egy baleset arra is remek alkalom ( ha lehet ilyet mondani ), hogy elgondolkozzak, kicsit átértékeljek és jobban megbecsüljek olyan dolgokat, amik normál esetben alapvetőek ( öltözködés, hogy csak a legegyszerűbbet említsem ). és bár fizikai fájdalmat okoz akárcsak felemelni egy könyvet is bal kézzel, tudom, hogy nagyobb lesz a haszon,mint a kár :)
meg különben is, valamilyen előttem is ismeretlen oknál fogva szeretem a sérüléseket nézni ( mint az az alább posztolt képeken is felfedezhető ). kékzöld foltokat, sebeket... ilyesmi. most legalább kiélhetem magam. nesze :-S :-)

2012. február 27., hétfő

2012. február 22., szerda

nyitottam egy ilyen tumblr-t . a nekem kedves képeket tudom oda gyűjtögetni állítólag. és mozgóképeket is tudok feltölteni, amit eddig nagyon hiányoltam !
meg amúgyis szeretem a kékzöldfoltos képeket ( ld alább ), amiért kapom a leszúrásokat, és azokat is tudom oda rakni :-)
dióhéjban az elmúlt időszak eseményeiről :
a vizsgaidőszak végeztével úgy tűnik, ismét a normális mederben folyik tovább az életem és a vizsgaidőszak okozta ( kisebb ) konfliktusok el is múltak jószerivel.
mozgalmas félév elé nézünk.
( ez nagyon kicsi dióhéj volt :-D )

2012. február 12., vasárnap

2012. február 11., szombat

2012. február 7., kedd

moziidő :-)

jóllakott óvodás

hétvégén szánkózni, hóesésben elbattyogni a suliig, előadáson lenni és hasznosnak érezni magam, finom húslevest főzni, barátokkal találkozni, hmmmm :-))

2012. január 29., vasárnap

szerelem első látásra

a szív anatómiája

a szív a vérkeringés központjában elhelyezkedő izmos pumpa, amely percenként hatvan-nyolcvanszor összehúzódva tartja fenn a vérkeringést. szakadatlan működése biztosítja a test különböző részeinek vérellátását. elképzelhetjük, milyen tökéletes alkotás, ha kiszámoljuk, hányszor húzódik össze átlagosan az élet folyamán.

beleborzongunk a gondolatba, hogy testünk anyagának jelentős része réges rég elpusztult csillagok nukleáris hamvából áll.

2012. január 23., hétfő

elgondolkodtató

' ha az univerzumban korlátlan idő áll rendelkezésre, ez nem csak azt jelenti, hogy minden megtörténhet. azt jelenti, hogy minden meg is fog történni. függetlenül attól, hogy ez mennyire valószínűtlen, vagy milyen sokáig tart, előbb vagy utóbb be fog következni. '

örvendetes hírek

hát túlvagyok. sikerült. de ezt hagyjuk is, szót sem érdemel jelenleg. magamban örülök!

2012. január 22., vasárnap

már csak pár óra. nem azt mondom, hogy szabadság jeáá, de valamivel könnyebb lesz. ha sikerül, ha nem. így is úgy is felszabadult(abb) leszek.
azt hiszem, ez pozitív :-) örülök

2012. január 16., hétfő


fáradt vagyok. ide a plüsslajháromat, könyvemet, meleg plédemet, kispárnámat és indulhat a pizsiparty !

2012. január 4., szerda

különvélemény

ez a téma már régóta érik bennem :
sokat kutatok egyedi, mókás, elérhető árú kiegészítők után. nagyon sok ideig ( sőt, még most is ) a meska volt ennek a színtere. ezáltal sok nagyon kedves, tényleg a lelkét beleadó alkotót ismertem meg akikkel a mai napig tartom a kapcsolatot és viszonylag rendszeresen rendelek tőlük megbízhatóságuk, egyediségük, igényességük miatt. ezért is hangsúlyozom, hogy ez a bejegyzés nem róluk szól, és egyébként sem célom mások megsértése; csupán a szuverén véleményemet tükrözi.
ma az etsy-n nézelődtem, és ekkor döntöttem el, hogy megírom ezt a bejegyzést.
a meska minősége mostanában - szerintem - erősen romlik, sok az olyan termék, amihez semmi kézügyesség nem kell, mert az alkotó által készen megvett kiegészítőt szinte ugyanabban a formájában fel is tölti meskára. és ez még a jobbik eset - úgy vélem. sok a másolás is, ami sem az eredetit megalkotónak, sem a vevőnek nem túl pozitív. az oldal készítői / karbantartói miért nem tesznek ezellen semmit ? esetleg egy picit szigorúbb minőségellenőrzéssel , vagy utánajárással ennek nem lehetne elejét venni ?
ezzel szemben az etsyn böngészés mintegy felüdülés volt számomra, erősen gondolkozom, hogy a postaköltség ellenére ezentúl, ha rendelek valamit, akkor azt onnan fogom ( vagy nem a meskán keresztül intézem, amivel szerintem egyre többen élnek is.. ). hogy miért ? a keatív termékek határtalan tárháza ez az oldal + vannak ugyan vintage cuccok is, de ezek külön a szívem csücskei.

nem szerettem volna sem a meska ellen beszélni, sem pedig az etsyt reklámozni ezzel, és egyébként is minden tiszteletem azoké a magyar alkotóké, akik szívüket-lelküket beleadják a szebbnél-szebb kézműves tárgyak kivitelezésébe. továbbá tisztában vagyok azzal is, hogy az etsy nagyobb tömegeket mozgat meg, több embert fog össze, több a lehetőség, de ez a magyar oldal sokszor rossz minőségű áruira úgy gondolom, nem 'mentség'.

2012. január 3., kedd

harmóni(k)a

szeretném meglelni a harmóniát azáltal, hogy gyermeki énemet összhangba hozom a felnőttel. nem megy.

új év régi élet ..

.. de cseppet sem bánom !

az emberekbe vetett bizalmam ugyan még megvan, de sokszor nagy erőfeszítésekbe kerül meg is tartani ezt az állapotot. tudom,nem szabad negatívnak lennem, és próbálok a közhelynek eleget is tenni ( úgy bánj másokkal, ahogy azt te is elvárod tőlük, blabla )
de valahol úgy érzem, hogy megéri és igenis van értelme.
az elmúlt időszakban elhatárolódtam a felületes beszélgetésektől közösségi oldalakon, és csak azzal vettem fel / tartottam a kapcsolatot, akinél úgy éreztem, hogy valóban érdeklem. sok hasznos következtetést sikerült levonnom. lehet, hogy ez most nagyon negatívnak hangzik, pedig egyáltalán nem az, és tényleg hasznos volt számomra. a személyes kontaktusokat is csak azokra korlátozom ( eltekintve azoktól akikkel időhiány és a távolság miatt nem tudunk találkozni ) , akikkel kapcsolatban úgy érzem, hogy legalább annyit visszakapok, mint amennyit adok ( vagy egy részét ).
nekem beválik :-)