tisztelt nagyérdemű

immár 3. hónapja, hogy  hivatalosan is beálltam a gályarabok közé ( értsd: dolgozni kezdtem )...amolyan felnőtt szokás. látszólag próbálok beilleszkedni a társadalomba, de belül igyekszem megőrizni minnél többet gyermeki mivoltomból. a napok azonban csak úgy tovaszaladnak, így az idő megbecsülése is más értelmet nyer. mi sem példázza ezt jobban,mint hogy augusztus elején volt egy olyan kósza ötletem, hogy mindennap írok a napomról. ugyanis mindennap történik valami érdekes, amit kár lenne veszni hagyni. hát ezt a 2 hónapot jól veszni hagytam :(
felocsúdva a sokkból, mely abból fakadt, hogy alig tudtam belépni a blogomba,melyet évekkel ezelőtt kezdtem el ( nem tudtam volna feldolgozni , ha elveszik az éterben... ), úgy döntöttem, folytatom:)
egy kis helyzetjelentés a pillanatnyi állapotomról,lelkivilágomról:
- Üvöltő szelek, Rémkoppantók szerepel jelenleg az olvasási listámban, amennyire az időm engedi, próbálok valami kis műveltséget a továbbiakban is magamba erőltetni
-teszem ezt már csak azért is, mert esti programjaim közt szerepel az "Édes élet" nevezetű celebműsor szégyen, nem szégyen
- mindig is szerettem a reggeleket, amiért megvan az a bizonyos "új nap-új lehetőség"-varázsuk, csak nem vettem a fáradságot, hogy fel is keljek. na ez megváltozott, augusztustól, ugyanis a mindennapjaim részévé vált a hol 4 órás, hol fél6os kelés
-a buszozásról sok rosszat lehetne mondani, de én inkább a pozitív oldalát igyekszem megfogni a különböző ( vagy éppen a szokásos arcokkal, ) emberekkel való találkozásban
- Samuka kamaszodik, éppen ezért sürgősen lépnem kell ezügyben, hogy mielőbb eunuchként tölthesse mindennapjait.
- a munkahely egyik előnye közt tartom számon, hogy az egész napos számítógép előtt ülés miatt estére semmi kedvem nincs netezni, ahogy azt azelőtt számtalanszor tettem